Mielőtt egy honlap kivitelezésébe belekezdenénk, érdemes minél alaposabban megtervezni azt. Képzeljük el, mi lenne, ha egy felhőkarcoló építésébe tervrajzok és előzetes számítások nélkül kezdenénk bele. Egy rossz honlap esetén ugyan nem lesznek emberáldozatok, de a célját biztosan nem fogja betölteni.

A honlap célja

A szerző a megrendelővel való kommunikációt egy interjú formájában szokta kezdeni, a következő kérdésekkel. A kérdések között persze nagy lehet az átfedés, az interjú célja az elérendő célok teljes körű feltérképezése. Természetesen a kérdések akkor is alkalmazhatók, ha a saját vagy cégünk honlapját szeretnénk megvalósítani.

Mi a célunk a honlappal?

Legelőször tisztáznunk kell, mi a célunk a honlappal, mit akarunk elérni a segítségével.

Egy céges oldal esetén általában a következők szoktak megfogalmazódni:

• Bemutatkozás: kik vagyunk
• Tevékenység: mit kínálunk (termékek, szolgálatatások)
• Elérhetőség, kapcsolatfelvétel

Közösségi oldalnál a kommunikáció megvalósítása szokott a középpontban megjelenni, míg blog oldalnál a célok között szerepelhet pl. a szakértői tekintély megszerzése.

Fogalmazzuk meg tehát egyetlen mondatban, mi a cél.

Kik lesznek a látogatóink?

Tartalomközpontú oldalak esetén olvasóként tekintünk a látogatóinkra.

A szolgáltatások, termékek eladásával kapcsolatban érdeklődőként, potenciális vagy tényleges vevőként közelítjük meg a látogatókat. Cél lehet a látogatók törzsvevővé való „fejlesztése” is.

Ha a látogatóknak interakciós lehetőségeket is nyújtani szeretnénk, akkor a közösségi tartalmat előállító szerzőként is tekinthetünk rájuk.

Mit szeretnénk bemutatni?

Ez a kérdés elsősorban a honlapra kerülő információtömeg struktúráját próbálja felderíteni. Szakmai megfogalmazásban akár adatbázis-tervezésnek is mondhatjuk.

A hangsúly tehát a struktúrán van: milyen tartalmaink lesznek, és milyen kapcsolatok lesznek közöttük.

Információ-központú oldal esetén (mint amilyen például a GAMF honlapja) erősen megjelenhet a cég/intézmény struktúrája, bár ez nem feltétlenül célravezető. Fontos, hogy elsősorban a látogatók fejével, az ő igényeiket „kitalálva” tervezzünk.

Céges oldal esetén a termékek, szolgálatatások lesznek a középpontban. Ekkor a látogatók legfontosabb igénye a korrekt és részletes információközlés, tehát ezt kell a végletekig kiszolgálnunk.

Mik a kulcsfontosságú funkciók?

Az információk közlése legtöbbször szükséges funkció. Ehhez persze áttekinthető struktúra és többféle navigációs lehetőség, legelőször is „szabad szavas” keresési funkció jár. Persze minél többféle igényt kielégítő alternatív navigációs funkciókra is érdemes gondolni, például a címkék (tagok) alkalmazására.

Speciálisabb igény a közösségi tartalom-előállítás, aminek hagyományos eszközei a fórumok, hozzászólási lehetőségek biztosítása.

A válasz második szintje akár egy konkrét funkciólista is lehet, pl.

• vendégek regisztrációja, beléptetése
• automatizált hírlevél rendszer
• webáruház
• kapcsolati űrlap
• egyéb információkérő űrlapok
• látogatottsági statisztika
• szavazás
• fórum
• multimédia (zene, kisfilm, interaktív animáció)
• hírlevél
• RSS csatornák
• stb.

Ilyen megközelítésben azonban érdemes azt is tisztáznunk a megrendelővel, hogy az egyes funkciók alatt ki mit ért.

Milyen visszajelzéseket várunk a látogatóinktól?

Nehéz elképzelni egy komoly honlapot visszajelzési lehetőség nélkül.

Offline lehetőségek

A cég vagy személy megnevezése nélkül a honlap komolytalan lesz, hagyományos (postai) címmegadás nélkül pedig hiteltelen.

Az e-mail cím megadása általánosnak tekinthető, de sokszor csak egy webmesteri elérhetőséget találunk. A látogatók bizalmát azzal építhetjük, ha szituációkhoz/feladatokhoz kapcsolódó választékot nyújtunk, például megrendelés, reklamáció, webmester és cégvezető címet adunk meg. Szituációfüggő ugyan, de a cég alkalmazottainak személyenkénti elérhetősége sokszor nem célravezető, hiszen a látogatót nem az érdekli, hogy ki a vezérigazgató-helyettes, hanem a kérdését/problémáját szeretné kielégítően lerendezni.

Technikai oldalról érdemes azt is átgondolni, hogy nem jó megoldás az e-mail címet közvetlenül a honlapon (a spam robotok számára elérhető módon) megjeleníteni. Ehelyett egyre gyakrabban kapcsolatfelvételi űrlapot szokás a honlapra elhelyezni.

Online lehetőségek

Klasszikus visszajelzési lehetőségek közé tartozik a hozzászólási lehetőség, és bizonyos esetekben a fórum vagy vendégkönyv is. Ma már azonban ennél sokkal több lehetőségünk van.

Sok látogató nem fogja a fáradságot venni, hogy hosszú szöveges válasz formájában reagáljon a honlapra. (A szerző tapasztalatai szerint ezt a látogatóknak csak néhány százaléka teszi meg.) Ennél sokkal kevesebb befektetést igénylő, ugyanakkor mégis hasznos információkkal szolgáló lehetőség a szavazás. (Itt komoly ösztönző tényező lehet, hogy a szavazat „leadása” után szokás egy szavazási állást is megmutatni.)

A szavazás egy speciális esete az értékelés. Bizonyos közösségi oldalak központi szolgáltatása a látogatók által egy skálán, valamint szövegesen is értékelt áru/termék.

Tapasztalatok szerint a látogatók örömmel vesznek részt a tartalom előállításában ajánlók beküldésével.

Részt vesznek-e a látogatóink a tartalom előállításában?

Az előbb említett ajánló „klasszikus” esete a linkajánlat beküldése.

Megfelelő motivációval (például pontrendszer; a „hónap dolgozója” mintájára a hónap fórumozója) azonban a látogatók aktív részvételre ösztönözhetők. 

Miben fog a tartalom és a szolgáltatások fejlődni (pl. 1 hónap múlva, 1 év múlva)?

Ennek a kérdésnek elsősorban az a célja, hogy az esetleges jövőbeli továbbfejlesztések a időben kiderüljenek. Itt is találó példát vehetünk az építőiparból: a több ütemben való építkezés esetén is meg kell terveznünk az egész épületet, még ha nem is olyan részletességgel, mint az első ütem részeit. Fontos tehát, hogy a perspektívát is alaposan felmérjük.

Ki fogja az oldalt karbantartani?

Nap mint nap könnyedén bukkanhatunk olyan céges weboldalakra, amelyeken jól látszik a több-kevesebb gondossággal és több-kevesebb anyagi ráfordítással egyszer elkészített weboldal, de ugyanakkor süt a folyamatos karbantartás, aktualizálás hiánya.

Az ilyen oldalak esetén a látogató hamar lemond a cégről is, amelyben nincs annyi igényesség, sőt előzékenység a látogatók felé, hogy a Friss hírek oldala ne egy hónapokkal azelőtt lejárt érvényességű témával kezdődjön.

A honlapok magára maradásának egyik jellemző oka, hogy nincs a honlapon megjelenő hírekért felelőssé tett ember, esetleg maga a honlap is alkalmatlan a laikus felhasználók által való aktualizálásra. Tisztáznunk kell tehát, hogy a honlap mely részeinek kell változtathatónak lenni, mely részeit és ki fogja karbantartani.

Milyen csoportos és személyes jogosultsági körökre lesz szükség?

A jogosultsági köröket két részre kell bontanunk. A honlap látogatói és üzemeltetői alapvetően más célból fogják az oldalt felkeresni.

A látogatók esetén a legtipikusabb használati esetek:

• tartalmak megtekintése
• hozzászólások megtekintése,
• hozzászólás lehetősége
• fórum téma létrehozása

Mindezen esetekre minimálisan el kell dönteni, hogy regisztráció nélkül vagy csak regisztráció és belépés után engedélyezzük. Esetleg a regisztrált látogatók jogait alcsoportonként finomíthatjuk.

Üzemeltetők esetén tipikus feladatok (az elnevezések akár eltérők is lehetnek):

• moderátor: a hozzászólások, fórumok felügyelete
• hírszerkesztő: hírek beküldése, saját hírek szerkesztése
• szerkesztő: saját statikus oldalak szerkesztése, oldalak létrehozása
• adminisztrátor: majdnem mindent megtehet, amit a tartalomkezelő rendszer megenged

Hol és hogyan szeretnék a honlapot az interneten „reklámozni”?

A honlapunk kapcsolatok (linkek) nélkül lényegében elérhetetlen lesz a potenciális látogatók számára. Ezért elemi érdekünk, hogy jó minőségű, tartalmilag releváns oldalakon próbáljunk a honlapunkra mutató linkeket elhelyeztetni.

Ehhez először is össze kell gyűjteni ezeket az oldalakat. Az összegyűjtött oldalakat a saját honlapunkon is érdemes elhelyezni, pl. Ajánlott oldalak címmel. Ennek két oka:

• Egy honlap értékét növeli a témához kapcsolódó minőségi oldalak link gyűjteménye.
• A másik oldal szerkesztőjét eleve azzal illik/érdemes megkeresni, hogy mi már kitettük a linket, csak viszonzást szeretnénk kérni.

Látogatottsági statisztikákat szeretnének-e megismerni?

Igazából ez egy költői kérdés. Célja, hogy a megrendelő átgondolja: mennyire fontos információk nyerhetők ki a honlap látogatottsági statisztikáiból.

(Megjegyzés: az oldallátogatási statisztikák többsége nem túl sok információt nyújt. Igazán komoly eredményekhez speciális szoftver és speciális tudású szakember szükséges.)

Ha már tudjuk, mi a célunk a honlapunkkal, akkor kezdjünk bele az oldal megtervezésébe.

Navigációs terv

A navigációs terv készítése közben arra keressük a választ, hogy milyen oldalaink lesznek, és ezek milyen logikai viszonyban állnak egymással.

Milyen oldalaink lesznek?

A válasz egy konkrét, tételes lista legyen. Például:

• kezdőoldal (hírekkel)
• kapcsolat
• termékkategóriák tartalomjegyzéke
• termékkategóriák oldalai
• termékek oldalai
• vendégkönyv oldal
• stb.

Milyen viszonyban állnak az oldalak egymással?

Itt az alá-fölé rendeltségi viszonyon kívül gyakori a mellérendelt kapcsolat is. A válasz az oldal navigációjának kitalálásában fog segíteni.
Illusztrációként nézzünk meg egy zenei együttes honlapjának oldaltérképét.

Ezután nevezzük el az oldalainkat, és írjuk hozzá rövid tartalmi összefoglalókat.

Oldalterv készítés

Az oldalterv készítése közben arra keressük a választ, hogy hogyan épüljenek fel az egyes oldalaink?

Az oldal funkcionális látványtervét tervezve el kell döntenünk, hogy

• a klasszikus 1, 2 és 3 oszlopos oldalelrendezés közül melyiket választjuk,
• hova kerüljön a logó, főcím, lábléc stb.
• hogyan épüljön fel a navigációs struktúra (felső menü, bal oldali menü, kenyérmorzsa menü2, címkefelhő, stb.)
• a menük egy vagy többszintűek legyenek
• melyik szélső oszlopban milyen tartalmú dobozok és milyen sorrendben szerepeljenek

Jól át kell gondolnunk, hogy a látogatóink számára a leglogikusabb, legáttekinthetőbb struktúrát tudjuk nyújtani.

Felhasználói élmény

A felhasználói élmény (User Experience) tervezésének komoly alapelvei, módszerei és eszközei vannak. Itt csak felvillantani tudunk néhány lehetőséget.

Az oldalelrendezés megtervezéséhez igen hasznos a Paper prototyping módszere.

Ezen kívül egyre elterjedtebb a drótváz (wireframe, mockup) eszközök használata is. Példaként a MockFlow egy Youtube tervét nézzük meg.

További információk:

• http://dev.opera.com/articles/view/6-informacios-architektura-egy-websit...
• http://weblabor.hu/blog/20100901/jo-weboldal-terv
• http://www.alistapart.com/articles/paperprototyping
• http://ergomania.blog.hu/2010/09/28/drotvaz_vagy_szoveg
• http://opendir.hu/?freedom=/tartalom/weboldal_tervezes/drotvazas_webolda...
• http://arth2o.com/blog/honlap-drotvaz-es-gui-prototipus

 Az alábbi kérdések segítséget nyújtanak az igények átgondolásához.