Alapvetően kétféle szakdolgozat választható a Mérnök informatikus szakon.

Megjegyzés: Ahogy az a következőkből is látszani fog, a határ nem mindig egyértelmű a két típus között.

Programfejlesztés jellegű szakdolgozat

Ebben az esetben a szakdolgozat jellemzően egy asztali alkalmazás (pl. egy e-mail kliens vagy egy programozói editor), vagy egy webes alkalmazás (pl. egy speciális webáruház, vagy közösségi portál) elkészítését jelenti.

Figyelem: direkt nem honlapot írtam, az ugyanis kicsit félrevezető szóhasználat lenne. Webalkalmazás alatt azt értem, amikor a honlap mögött komoly alkalmazás, vagyis programozói munka van.

A dolgozatnak nem része, hogy a webfejlesztés, a programozás, programfejlesztés alapfogalmait, alap módszereit bemutassa. A dolgozat arról szól, hogy egy adott feladatot hogyan old meg. A megoldás menetét pedig – a szakma szabályainak megfelelően – dokumentálnia kell. Így tulajdonképpen a szakdolgozat eredménye nem csak az elkészült alkalmazás lesz, hanem a teljes fejlesztési folyamatot bemutató szöveg.

Tipikus hiba szokott lenni pl. amikor egy fejlesztésről szóló szakdolgozat 20-30 oldalt ír a HTML, CSS, PHP, UML stb. témákról. Ez pl. 2000 előtt még friss dolognak számíthatott, de 2008-ban már nem az. Ma pl. az AJAX, Ruby on Rails, stb. frissebb témák esetén van okunk többet írni az elméletről, illetve a hátterül szolgáló témák közül csak az újabbaknál engedjük szabadjára a billentyűzetünket.

Esszé jellegű szakdolgozat

Az esszé jellegű szakdolgozat bizonyos értelemben nehezebb, mint az előző. Itt ugyanis előfordulhat, hogy látszólag minden kész, de az alapos bírálat rámutat, hogy a szakdolgozat nem sok önálló munkát tartalmaz.

Az esszé tehát nem fordítás és nem szövegollózás. Az esszé a szakirodalomban dokumentált kutatási eredmények alapján minőségileg vagy tartalmilag újat kell felmutasson. Jó választás lehet tehát egy olyan téma, amelyik valami - részben vagy teljesen - új kutatási témát ölel fel, vagy egy új tudományos eredmény gyakorlatban való alkalmazását mutatja be. Esetleg egy olyan téma is belefér, ahol (pl. pedagógiai céllal) egy létező eredmény bemutatása valósul meg. Ilyen esetben azonban javasolni szoktam, hogy egy kisebb méretű, demonstrációs célokat szolgáló alkalmazás is készüljön.

Az általam javasolt szakdolgozat témákat minden félévben ki szoktam hirdetni. Ezeket megfelelő érdeklődés és háttértudás esetén nyugodtan be lehet vállalni.

Egyre ritkábban írok ki szakdolgozat témát. Ennek két oka van:

1. Tapasztalataim szerint kb. a hallgatók 50%-a nem fejezi be a kiválasztott témát. Az én általam kitalált témák esetén ez az arány még rosszabb.
2. A szakdolgozatkészítés első lépése egy jó téma kitalálása és megfogalmazása.

Arra is érdemes felkészülni, hogy a szabad szakdolgozói helyek fogyásával csak egyre jobb témákkal lehet meggyőzni, hogy vállaljam el a konzultálást. Tehát minél később próbál valaki konzulenst keresni, annál nehezebb dolga lesz.

Mielőtt elkezd valaki a szakdolgozat készítésébe, érdemes tisztában lenni a következőkkel.

Az alkalmazás elkészítése csak a munka egyik fele, a színvonalas dolgozat pedig a másik fele. Sőt – a bírálat szempontjából – ez még fontosabb is.

A szakdolgozatok értékelése úgy történik, hogy a bíráló megnézi a kész munkát működés közben, belenéz a forráskódokba, esetleg feltelepíti az a saját gépére. Éppen ezért a melléklet CD-re minden szükséges dolgot fel kell tenni a telepítéshez, beleértve a szabadon elérhető telepítőkészleteket is, pl. ha PHP-ben valami kiegészítő modult, keretrendszer stb. használnak.

Nem kell viszont feltenni (az előbbi példánál maradva) a PHP telepítőkészletet, mint ahogy operációs rendszert vagy hardvert sem mellékelünk.

Webes alkalmazás esetén élőben is el kell tudni érni az oldalt. Ha egy élő honlapról van szó, akkor a bíráló számára egy korlátozott, de a látogatóknál több joggal rendelkező felhasználót szokás nyújtani. Ha pl. csak a bírálat idejére teszik fel az oldalt egy ingyenes szolgáltatásra, akkor adminisztrátorként is érdemes hozzáférést nyújtani.

Ilyen esetben a honlapra jól látható módon érdemes feltüntetni, hogy nem élő honlapról van szó.

Asztali alkalmazás esetén a dolgozat részeként felhasználói kézikönyvet kell készíteni (webalkalmazásokhoz nem feltétlenül kell, esetleg az adminisztrációs felülethez), kitérve a telepítés összes részletére, amiből akár egy laikus (web esetén pl. egy kezdő rendszergazda), nem programozó is fel tudja telepíteni, be tudja konfigurálni, üzembe tudja helyezni az alkalmazást.

A bíráló a szöveges részt biztos, hogy alaposan áttanulmányozza, sőt abba az államvizsga bizottság is bele fog nézni. Az egész szöveges részből a legfontosabb a bevezetés és az összefoglalás. Ezt biztos, hogy a bizottság is el fogja olvasni! A bevezetésnek az a célja, hogy a kitűzött feladatot és a motivációkat bemutassa: mit szeretnék elérni és hogyan. (Tehát nem múlt időben kell írni, hanem mintha most kezdenék neki a munkának! Ideális esetben ugyanis ez így megy.  Az összefoglalás pedig azt mutatja be, hogy mit sikerült a bevezetésben leírt célokból elérni, mik a tapasztalatok, mit miért kellett máshogy csinálni, mint a kitűzött feladatban, stb.

A lényeg tehát az, hogy aki a bevezetést és az összefoglalást elolvassa, és belelapoz a köztes részbe, az lássa, hogy mire volt jó az egész munkája. Ez a két rész tehát a legfontosabb a szakdolgozatban!

Egy gyakorlott bíráló vagy államvizsga-bizottsági tag jó eséllyel ennyiből is kiszúrja a nem megfelelő színvonalú szakdolgozatot. Az azonban biztos, hogy ez alapján már kialakít egy előzetes véleményt.

Programfejlesztés jellegű szakdolgozat esetén

• február 15. / szeptember 15.
  Feladatspecifikáció
• március 1. / október 1.
  Tervezés (adatbázis, osztály stb.)
• március 31. / október 31.
  Kész alkalmazás
• április 30. / november 30.
  A szakdolgozó szerint kinyomtatható szöveg

Esszé jellegű szakdolgozat esetén

Itt nehezebb általános időpontokat adni, a késznek szánt szöveges verzióval április 15-ig / november 15-ig kész kellene lenni.

Ha valaki jelentősen eltér a fenti hastáridőktől, ne csodálkozzon, ha nem fog kész szakdolgozatot produkálni május 15-ig / december 15-ig.

Végezetül mindenkinek jó munkát, hasznos tapasztalatokat kívánok!

Mivel sok szakdolgozó elköveti, célszerű bizonyos hibákra felhívni a figyelmet.

• Az automatikus elválasztást érdemes lenne használni. Alapvető tipográfiai eszköz, tessék bekapcsolni!
• A helyesírás ellenőrző szintén nem luxus. Gépelés közben is jelzi a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat.
• Triviális dolgokat nem kell magyarázni. Ezért az ilyen mondatok feleslegesek: "A használati eset diagramokat arra használják, hogy modellezzék a felhasználó által kiváltható eseményeket." A buszsofőr menet közben elmeséli az utasoknak, hogy hogy kell kormányozni? Nem. Egyszerűen kormányoz, és kész. A szakdolgozatban sem kell magyarázni a saját szakdolgozatunkat, hanem csinálni a dolgunkat.
• A személyes helyett általános megfogalmazást lenne célszerű alkalmazni. Pl. "Lehetőséget biztosítok billentyűzettel történő vezérlésre is." helyett "Legyen lehetőség billentyűzettel történő vezérlésre is."
• Hiányoznak a hivatkozások. Ködös idézetek vannak forrásokról, de ezeknek beazonosíthatónak kell lenniük, egész pontos hivatkozással. Az irodalomjegyzékbe minden forrást pontosan fel kell tüntetni, amire csak hivatkozunk. A szöveg szó szerinti idézeteit és a tartalmi idézeteket egyaránt jelölni kell. Szó szerinti idézetnél [2, 35. oldal] vagy [3, 3.2. fejezet] formájában, tartalmi idézeteknél elég a forrás száma [2]. Idézek a kari szakdolgozati útmutatóból: “A fel nem tüntetett forrás elégtelen szakdolgozati minősítést von maga után.” (3.5 pont)
• Sajnos van, akinek nehezen megy az egész, kerek mondatokban való fogalmazás. Figyeljenek arra, hogy az élő beszéd, egy bemutató és egy szakdolgozat más-más stílus. Ilyen esetben nyugodtan meg lehet kérni egy a nyelvben jártasabb ismerőst, hogy fogalmazási, nyelvhelyességi, helyesírási szempontból segítsen a dolgozat elkészítésében.
• A barátkozó, kioktató hangnem szintén kerülendő. Egyrészt látszani kell annak, hogy foglalkozott a témával, ismeri a szakirodalmat, másrészt nem tankönyvről vagy újságcikkről van szó. A helyes hozzáállás tárgyilagos, szinte teljesen érzelemmentes, leginkább az egyes szám 3. személy használata javasolt. (Esetleg királyi többes :-)
• A szakdolgozat saját megalapozott vélemény, amely mások véleménye és a saját kutatási tapasztalatok eredményeként jött létre. A saját vélemény és a mások által átvett gondolatok egyértelműen elkülöníthetők legyenek.
• Legyen a téma tartalma a címek alapján jól átlátható. Ne csak 1-1 szavas, semmitmondó fejezetcímek legyenek. De nem érdemes a másik végletbe se esni: a címeknek nem kell egész mondatoknak lenniük.
• A rövid témájú “fejezeteket” (4-5 soros) nem kell beszámozni. Oldalanként 2-3 számozott címnél több lehetőleg ne legyen.
• Stílusok alkalmazása nélkül ugyan meg lehet csinálni egy 40-60 oldalas dokumentumot, de nem érdemes. Személyes javaslatom, hogy a szövegszerkesztőben csak stílusokkal formázzanak.

Néhány nagyon hasznos forrás a szakdolgozat készítéshez.

A korábban hallgatóim számára közzétett minta szakdolgozatok már több látogatómnak hiányoztak, így ismét felkerültek. Érdemes megnézni, ötleteket gyűjteni ezek alapján, de azért érdemes figyelembe venni, hogy

• ezek sem tökéletes szakdolgozatok,
• némelyik elkészülése óta sokat változott a követelményrendszer.

Tehát használják egészséggel, csak ne vakon.

Szakdolgozat készítői hozzájárultak ahhoz, hogy a szakdolgozatuk PDF formátumban kerüljön fel a honlapra. Felesleges azonban tőlem a forráskódot, vagy a szakdolgozók elérhetőségét kérni, ahol nem szerepel, ott nem tudom kiadni.